Minden a blogon megjelenő bejegyzést átvenni csak a http://bittennonblogger.blogspot.hu/ forrásmegjelöléssel, valamint a http://bittennonblogger.blogspot.hu/-ra vezető linkkel lehet. Együttműködéseteket köszönöm!


Az irodalom végtelen tengerére szálltam. Hajómmal a horizontot kémlelve haladunk az ismeretlen felé. Kisebb pihenőket téve, az áramlások által utunkba sodort élmények határtalanságában. Gyere csatlakozz hozzám!

Anne L. Green: Elvarratlan szálak

Anne L. Green: Elvarratlan szálak

Sziasztok!



Egy ideje, úgy érzem magam ebben az Anne által teremtett világban, mint egy újra és újra visszatérő turista. Mindig úgy gondolom, tudom miért nyitom ki azt a bizonyos ajtót, aztán látogatást követően újabb útravalóval távozom.


Szerző: Anne L. Green
Cím: Elvarratlan szálak
Kiadás éve: 2017
Kiadó: Álomgyár Kiadó
Oldalszám:  518 oldal





„Kétségtelen, hogy leszerepeltem. Elbuktam. Az életemben mindent iszonyatosan elszúrtam. Semmit sem tudok felmutatni. Itt állok, elmúltam harminc, és nemcsak a szüleimnek, de saját magamnak is  folyamatosan csalódást okozok.”

Ismeritek már ezt az univerzumot. – tanácstalan egymásra pillantások. Nem?! – Hu, muszáj kis előételt tálalnom akkor. Volt tehát nekünk egy szívdöglesztő Alexünk, pár évvel ezelőtt. Egy véletlen folytán a karjaiban kötött ki Lexie, egy meglehetősen zárkózott és távolságtartó, fiát egyedül nevelő nő. Most értem el a lényeghez! Ott volt Ő, igen a nagy betűs Ő, mindössze pár évesen. Rabul ejtett – megrökönyödés ült ki az arcukra. Nyugalom! Semmi jogért kiáltó rabul ejtés nem történt. Megismerhettünk egy ártatlan, megmosolyogtató helyzeteket produkáló fiatalembert, aki mára felnőtt férfivá érett. Öregszünk, ugye?! Térjünk hát rá az emlegetett lényegre!

„– Ki a fene vagyok? – néztem az apám szemébe tanácstalanul.”

Rögtön nosztalgikus mondat formálódott a billentyűzetem felett. Nézzétek el nekem, ha néha kicsit el találnék térni a tárgytól. Nem gondoltam volna akkoriban, hogy lehetőségem lesz olvasni az érett Aiden történetét. Igazi olasz temperamentum lengte körbe a teljes légkört.

„Ne élj úgy, hogy félsz (….)”

Kicsit haragszom. Alex és Lexie olyan pindurkát szerepeltek. Ugyanakkor jó érzéssel töltött el, amit tőlük olvashattam. Hiányoltam egy kis Amyt és….. Látjátok?! Jól eltértem a tárgytól!

„– Hiányozna, ha nem lennél (….)”

Volt nekem egy olyan elszólásom, miszerint „Anne olyan hangszert teremtett a világával(….) „ – Be kell valljam nevettem. Nagyon nevettem! Aria! (Olvasd: ’Ária’) Most komolyan?! Az első oldalakon, folyamatosan mosolyra görbült a szám.

„A magányod falát csakis te törheted át belülről. Neked kell kitárnod a kapukat, mert kívülről senki nem tud bemenni hozzád, ha te nem engeded – suttogtam.”

Miért is szeretek Annetől olvasni? – Azért, mert van a szöveg, amelyet elolvasol és hurrá jó kis történet. Igen ám! Tételezzük fel, hogy veszed a fáradságot és meg is próbálod érteni mindazt, amit olvasol. Ugye, hogy ugye! Itt a puszedliben a lekvár! (legyen szilvalekvár mert az nagyon finom ;-))

„Az udvarlás is egy játék. Egy kijelölt ösvény, amiről tudod, hogy jó irányba vezet, mivel biztos vonzalom izzik a levegőben. A lényeg, hogy a kicsit adok, kicsit visszaveszek forgatókönyve érvényesüljön – oktatott ki.”

Aiden férfivá érett, nincs is ezen mit tagadni. Sokak már képeket kapcsolva indulnak el az utazásra. Én nem ilyen vagyok! Akarom, leírva látni, hogy ki is ő, hogy is néz ki. Mibe is túr bele kezével Aria, miben látja a reménytelenséget és elveszettséget. Ez nekem valahogy most feledésbe merült.

„A múlt sosem mögöttünk van.”

Szeretem ALG frappáns gondolatait. A látásmódot, mellyel megközelíti az adott érzést. Kemény dió idézeteket válogatnom.

„Elrugaszkodtam a szakadék széléről (….)”

A kétség és félelem összekovácsolódása, az Aidenben lezajló útkeresés, a tét minősége és a szerelem harca dominált végig. Nekem az alábbiak leírása tetszett mégis jobban – az érzések kicsit háttérbe vonultak.

„Kicsi tűz is tud nagyot lobbanni.”

Az a helyzet, hogy mi lett Baptistával? – az ő fonalát elvesztettem.

„Mindenkinek van valami, amivel kiüríti az agyát.”

Gondolkodom Mayán, a feldobott labdán. Igen, szeretném! – ugyanakkor, nem tudom van e még ott, ahonnan ez a sokat ápolt, több virágot hozott hajtás sarjadzik. Azon a véleményen vagyok, a hideg idő közeledtével, vigyük fagymentes helyre és teleltessük ki, aztán tavasszal a fagy távoztával helyezzük újra ki.

„Általában oka van annak, ha vonalat húzunk.”

Még mindig nem tudom elhinni, hogy Aiden felnőtt! Kaptunk egy maffia szálban és akcióban bővelkedő regényt, egy több éves gubancot, melyet ki kellett aprólékos munkával bogoznunk. Szeretem a maffiát, hatalmas puszi érte! ;-) Élveztem a történéseket és szerettem a szereplőket! Elvarratlan szálak szól a cím, én is így érzem!

„Férfiból és férjből apává kellett változnom.”


„Soha ne szégyelld azokat a sebeket, amiket az élet hagyott rajtad. Jelzik, hogy legyőzted a fájdalmat, megtanultad a leckét, egyre erősebb vagy. A heg győzelmi tetoválás, amire büszke lehetsz.”

Köszönöm, hogy részt vehettem az utazáson!


Érdekességek

Bitten

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése