Minden a blogon megjelenő bejegyzést átvenni csak a http://bittennonblogger.blogspot.hu/ forrásmegjelöléssel, valamint a http://bittennonblogger.blogspot.hu/-ra vezető linkkel lehet. Együttműködéseteket köszönöm!


Az irodalom végtelen tengerére szálltam. Hajómmal a horizontot kémlelve haladunk az ismeretlen felé. Kisebb pihenőket téve, az áramlások által utunkba sodort élmények határtalanságában. Gyere csatlakozz hozzám!

Paula Hawkins: A víz mélyén

Paula Hawkins: A víz mélyén

Sziasztok!

Paula Hawkins neve sokak számára ismerősen cseng, bevallom nekem nem. Első kötetem az írónőtől. Rákaptam a thrillerre….

Szerző: Paula Hawkins
Cím: A víz mélyén
Kiadás éve: 2017
Kiadó: XXI. Század Kiadó
Oldalszám: 368 oldal


Tetszett a benne vegyült krimi és még néhány szál, amelyet most nem lövök le. Érdemes megemlítenem a hasonló kötetek értékelésének írásakor, elég egy rossz szó és borul a dominó, szóval nézzétek el nekem rövid leszek.

Felépítését tekintve változatos szemszögekből ismerhetjük meg az események sorát. Időbeliségét végig gondolva az események megértéséhez szükséges pillanatokat tárta elénk az alkotó. Mozgalmas, minden szóra figyelned érdemes, mert elveszel és oda az élvezet.

„…a folyó rendje….”

Négy gondolatomat fogom kiemelni, amelyeket az olvasás során írtam fel magamnak. Lássuk:
  •        figyelmen kívül hagy
  •         nem ért
  •        kétségbeesés
  •        szexualitás

„…az én problémám egyáltalán nem megoldhatatlan…”

Azt hiszem a „Könyvcápa” ismerős közegbe tévedt. Ugyanis, az első oldalakon csak közeledtem a nyugodt és titokzatos víz felé, majd előrehaladva a cselekménnyel egyre mélyebbre kerültem. Aztán jött az örvény és lerántott. Tökéletesen megfogalmazza a problémákat. Az utat ismerjük meg, amely által a szerepelők próbálják egyensúlyba hozni a lelki egészségüket.

„Lábnyomok a homokban a víz szélén.”

Kérdezem én: - Nyomtalanul eltűnnek e a szerzett sebek, akár a bőrünkről, akár a személyiségünkből? Mindig lesz egy forradás vagy heg, mely emlékeztetni fog arra a bizonyos pillanatra, az érzésekre, amelyeket átéltél akkor és utána.

„Valaki itt van, vagy itt volt. Vagy közeledik valaki.”

Ismeritek az érzést, mikor a félelem befészkeli magát és nem hagy nyugodni? A félelmet vagy talán inkább, egyfajta nyugtalanságot, igazán jól sikerült megragadnia az írónőnek. Olvastam és ötleteltem: Ki lehet a hunyó? Miért?



„A folyó a kiút. Kövesd a folyót!”

Végig érdekelt a nyomozás haladása. Kapkodsz az elszórt morzsák után, de valahogy mégsem áll össze. Pedig ott van minden a szemed előtt és az utolsó oldalon a homlokodra csapsz: -Igen! Hogy nem láttam? Érezted, hogy bizonyos pontokon sántít a feltevésed, de az írónő körmönfont és Te az ő elvárásai szerint cselekedtél, elmulasztva ezáltal a nyilvánvalót.

„Ha nem beszélünk róla, az olyan, mintha meg sem történt volna. Semmi nem történt.”

Ajánlom a kíváncsi és türelmes olvasóknak, akik nem riadnak meg egy kis víztől és az ő titokzatosságától! A szereplők közlékenyek és színes érzelmi világgal rendelkeznek. Legyeteket nyitottak és szemfülesek. Ott a megoldás a sorok között!

„A te dolgod lett volna, hogy helyesen cselekedj.”

A víz/folyó asszociációi komoly hatást gyakorolnak a teljes kötetre, valahogy az egész történés folyamatán éreztem, példák sorát értelmezhette a nyitott elme általuk.

Köszönöm, hogy olvashattam!
Megvásárolható:
A víz mélyén

Bitten

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése