Minden a blogon megjelenő bejegyzést átvenni csak a http://bittennonblogger.blogspot.hu/ forrásmegjelöléssel, valamint a http://bittennonblogger.blogspot.hu/-ra vezető linkkel lehet. Együttműködéseteket köszönöm!


Az irodalom végtelen tengerére szálltam. Hajómmal a horizontot kémlelve haladunk az ismeretlen felé. Kisebb pihenőket téve, az áramlások által utunkba sodort élmények határtalanságában. Gyere csatlakozz hozzám!

Jane Corry : Csak egy pillanat


Jane Corry : Csak egy pillanat


Azon szerencsés molyok csoportját erősíthetem, akinek volt lehetősége már olvasni Jane Corry-tól. Vértestvérek és A férjem felesége c. kötete ösztönzött folytatásra.




Szerző: Jane Corry
Cím: Csak egy pillanat
Kiadás éve: 2019
Oldalszám: 414 oldal







Csak egy pillanat c. kötetében összezavar, fenntart és csattanóval megold. Talán ezzel a jelzőkkel tudnám jellemezni.

Jane egyik töltött fegyvere a titok. Jelen esetben is titok illetve inkább titkok köré épít. Ki, mit és miért titkol? Előnye vagy hátránya származhatna belőle, ha napvilágra kerülne?

Két különböző világot vesz célba, a titok múltban rejlik mindkettejük esetében. Milyen „bűnt” követhettek el, mely a mai napig kihatással van mindennapjaikra?

Regényei összetettsége, mely leginkább fogva tart. Mint borostyán kapaszkodnak a szálak egymásba és alkotnak egészet. Hiszen a történet középpontjába helyezett Ellie teljes eddigi tapasztalatai kihatnak a jelenben lefestett helyzetre. Honnan indult, mit élt át és hova jutott….

Múlt és jelen. Két nő, két életforma. Jo a horgonyunk a jelenhez. De adódik bennetek a kérdés hol érnek össze a szálak. Mi az oka, hogy megismerhetjük Jo mindennapjait, kalandos útjait. Helyeket, eseményeket, melyek talán vagy mégsem de jelentőséggel bírnak. Hol az összefüggés - múltja és jelene között - a két főhősünk életében?

Könnyen tagolható a történet. Választékos formában Jane a segítségünkre van. Letisztult képet fest mind a baleset előtti, utáni és a befejezést adó történésekről. Pörgős és rugalmas írásmód jellemzi. Nem untat, hanem tényekre tereli a figyelmünk. Részletesen bemutat és apróságokat hint el az orrunk előtt, hogy gördülékenyen olvashassa az érdeklődő. Erőssége a lelkivilág megjelenítése és ábrázolása. Mindvégig erre a képességére támaszkodik. Megjegyzem, helyesen.

Ügyesen formálta - szinte a történet legvégéig – karaktereit. Olyan részletekre tért ki, melyek az egyszerű olvasó számára érdekességeknek tűnhetnek, míg azok a történetben szereplőnek lételemei. Praktikák, trükkök a túlélésért vívott harcban. Ügyesen próbál hatni az olvasó érzelmeire.

A már meglévő olvasói számára csak ajánlani tudom. Mindenkinek, aki játszik a gondolattal: „Uccu neki, ne gondolkozz!”



Maya Banks: After the Storm (KGI.8)


Vendégblogger

Sziasztok!


Maya Banks katonai romantikus sorozatának, a KGI-nek a következő, 8. részével jövök.

Donovan – aki talán a legnagyobb szívvel rendelkező Kelly tesó - most végre saját könyvet kapott.

A goodreads-en láttam, hogy ettől a résztől kezdve kicsit alacsonyabb %-on áll a KGI. Így kíváncsian vártam, hogy miért, vajon nekem is kevésbé fog-e tetszeni.

Borító:
Az előző borítókhoz hasonló stílusban készült el az After the Storm borítója. Nekem direkt tetszik így, hogy a fej félig le van vágva, hiszen mindenki másmilyennek képzeli el arcilag a főhőst. A képen szereplő fiatalember testalkatilag szerintem pont olyan, amilyennek Van le van írva. És ami ennél is fontosabb egy borítónál, ha átjön a történet stílusa, ami úgy érzem, itt sikerült.




Szerző: Maya Banks
Cím: After the Storm
Kiadás éve: 2014
Kiadó: Berkley
Oldalszám: 392 oldal


*** TÖRTÉNET BEVEZETÉSE ***

Már csak Donovan és Joe facérak a Kelly fiúk közül. Donovan is felépítette már a többi – már házas – Kelly tesóhoz hasonlóan a saját házát, ami jó tágas, mert reményei szerint eljön majd az idő, amikor felesége és gyerekei lesznek. Nincs is ennél nagyobb vágya, de a sors még nem sodorta az útjába az igazit.

Donovan az a Kelly tesó, aki a többieknél is jobban védelmezi a nőket és gyerekeket, akinek a gyenge, sebezhető pontja a bántalmazott nők és gyermekek. Ilyenkor mindig előjön belőle a védelmi ösztön, soha egy olyan eset sem volt, ami ne érintette volna meg.

Most is egy ilyen esethez szólítja a sors, ugyanis az útjába sodor három testvért, egy fiatal felnőtt nőt, egy kamasz fiút, és egy kislányt. Donovan ösztönösen és az eddigi tapasztalatai alapján megérzi, vagyis rögtön tudja, hogy bajban vannak, menekülnek valami vagy valaki elől.

Ez az eset viszont mégis más annyiból, hogy különösen személyesen érinti. Mikor találkozik Eve-vel és a gyerekekkel, ezt rögtön érzi…


***
Donovan-re kicsit haragudtam P.J. könyvében (persze akkor sem akart semmi rosszat), de már nem. Sőt, már imádás van. *-* Ő is egy aranyszívű, régimódi tesó. :)

Eve pedig egy szeretnivaló főhősnő, aki alapból félénk, mégis volt bátorsága szembeszegülni az ellenséggel a testvérei védelme érdekében. <3

Valósághűséget nem kell tőle várni, ez a rész lett szerintem a legcukorsziruposabb. Van 6 Kelly tesó, mindannyian végtelenül lojálisak, ez igaz a szüleikre és a feleségeikre is. Mindegyik tesó, aki már nős, egy küldetés során találkozott a feleségével, kivéve Ethan. Donovan is pont ezt mondja Eve-nek, hogy náluk ez már hagyomány.

És már kezd kialakulni egy másik románc két régi szereplő között, spoilerveszély miatt nem írom meg, hogy kikről van szó, de már látom, hogy totál jó lesz. :)


Összvéleményem

Pozitívumok: az írónő egyik erőssége, hogy meg tud velem etetni olyan dolgokat, ami más írónál nem biztos, hogy működne. Lásd a negatívumokhoz írt dolgokat.

Negatívumok: túl gyorsnak éreztem az egész ’családba befogadós’ folyamatot. Így részben megértem, amiért ennek a résznek alacsonyabb lett az értékelése, mint az eddigieknek, amiben az is szerepet játszhatott, hogy ebben a részben volt talán a legkevesebb az akció, de mit mondjak, én szerettem ezt is, az eltúlzások ellenére is. Sőt, elég volt pár oldal, és magával ragadott a történet.

Kedvenc idézetek:

 „His parents had brought him up to be respectful not only of others but most of all himself. If he couldn’t respect himself, how could he expect respect from others?”
 „A szülei arra nevelték őt, hogy ne csak másokat tiszteljen, de leginkább saját magát. Ha nem tisztelné magát, hogyan várhatna el tiszteletet másoktól?” /szabad fordítás/

„A woman’s trust is the most priceless gift she can give to a man. Her belief in his ability to keep her safe and protect her from all harm.”
„Egy nő bizalma a legértékesebb ajándék, amit csak adhat egy férfinak. A férfi képességeibe vetett hite, hogy biztonságban tartja őt, és megvédi minden rossztól.” /szabad fordítás/

“How can you say such beautiful things to me? You say that in forty years you’ll remember how I looked and how I felt. But you know what I’ll remember? I’ll remember the things you said to me and I’ll cherish them always.”
„Hogyan tudsz ennyire szép dolgokat mondani nekem? Azt mondod, negyven év múlva emlékezni fogsz arra, milyen voltam ma. De tudod, én mire fogok emlékezni? Emlékezni fogok a dolgokra, amiket mondtál nekem, és mindig dédelgetni fogom ezeket.” /szabad fordítás/

„Without you, none of us are whole.”
„Nélküled egyikünk sem teljes.” szabad fordítás/

Értékelés: 5/5

Köszönöm az újabb lehetőséget, legközelebb Swanny könyvével jövök. :)

Sarahangel




Richard Ford: Vadon


Richard Ford: Vadon

Sziasztok!




Talán érdemes ott kezdenem, hogy közel sem érintett meg annyira, illetve ért el hozzám, mint gondoltam. A „piszkos realizmus” kortárs szerzőjeként emlegetik. Azt hiszem, ez nem lesz az én világom.


Szerző: Richard Ford
Cím: Vadon
Kiadás éve: 2019
Kiadó: Athenaeum Kiadó
Oldalszám: 260 oldal



Attól függetlenül, hogy nem tetszik egészen egyértelmű jellemvonások teszik egyedivé a történetet. Gondolkodtam, talán a narrátornak van némi szerepe a mi közös utunk nehézségeiben. Egy fiatalkorú, magát a világgal megértetni próbáló középiskolás (16) szemén keresztül látunk és élünk meg.

„- És te mit szólsz ehhez?”

Ilyen lenne az életünk? Lassú, szürke, pislákoló?

„Te még semmit nem csináltál.”

Vagy mit lát egy tizenéves a szülei házasságából? És talán itt a lényeg: mi ér el a gyermeki réteghez. Jut át az óvatosság és óvatlanság küszöbén. Sérti, rémíti és elbizonytalanítja. Esetleg feszélyezi.  A tűz fenyegeti a biztonságát, talán ezzel a képpel asszociál a gyermekben zajló és végbemenő folyamatra. A tűz lenne a szüleik által előidézett következmény, mely pusztít és elvesz. De mit is vesz el pontosan? A környezetből vesz el, átvitt értelemben pedig a gyermekből pusztítja el létének ártatlanságát, lelkének bizonyos darabkáját.

„Nem gyűlöllek

A fiatalember véleményt formál és vele együtt mi is. Ám ez kimondásra sosem kerül.

Tétlenség. Beletörődés? Tűrés?

Talán az a gondom, hogy a pörgéshez vagyok szokva. Kezembe veszem a történetet: megismerjük a problémát, jön dráma, katarzis, érzések hada majd a megoldás. Itt ilyen nincs. Csak nézed, ahogy a tűz lassan mindent komótosan felfal. Nem őrjöng, nem tör ki. Nem tesz semmit igazából.

Érdekes volt, igazi kihívás. Valószínűleg nem találkozunk többé, de tanulságos volt ezt az oldalt is megismerni.



M. Chapman, V. James, L. Barrett- Lee: A lány, akinek nem volt neve


Marina Chapman / Vanessa James / Lynne Barrett – Lee

Sziasztok!





Emlékeztek gyermekkorunk Maugli történetére vagy esetleg Pán Péter és az elveszett fiúk? Első gondolatom volt, mikor kezembe vettem. Ám ez mégis más!




Szerző: M. Chapman, V. James, L. Barrett- Lee
Kiadás éve: 2019
Oldalszám: 335 oldal




Közelítsük meg kicsit más felől. Látok kitartást, akarást és rengeteg munkát. Munkát, de nem csak fizikait, lelkit. Hosszú éveket ölel fel a történet, rengeteg eseményt és történések sorát. Formálták, néha összetörték majd újra összerakták. Olvasóként néha elborzaszt, megmosolyogtat vagy keserűvé teszi a pillanatot. Érzelmek színes kavalkádja járja át a lapjait és hat ki ránk.

„A helyi boltban nem egyszer láttam ezt a kiírást: Csecsemő eladó! Ezt soha nem felejtem el. Eladták a saját gyermekeiket, az emberek pedig megvették őket.”

Voltam dühös, értetlenül pislogó és válaszokra szomjas. Kérdések hada keringett a gondolataimban. A teremtett légkör szinte már engem fojtogatott. Válaszokat akartam és vártam. Ugyan mindenre választ nem kapunk.

„- Azelőtt nem volt nevem.”

Szívbemarkoló!

„- Hol laksz?”

Sokat gondolkodtam a hitében, a hinni akarásában. Bízik és kitart végig, mely elemi erővel járja át a történetet. Várja vagy látja  – nem is tudom – a fényt?! És lásd ráéreztem, az utolsó sorokban a miértje. Találó és borogatja olvasás közben szerzett „sebeimet”.

„Luz Marina”

Mindenkinek szüksége van egy biztos pontra, egy helyre ahol otthon érzi magát. Egy személyre, akiben oltalmat talál. Egy gyermeknek még inkább.

„Vékony vagyok, kicsi és sötét. Pont, mint a Pony Malta üvege.”

Valós történeten alapul, valós személyekkel esett meg és talán a mai napig megesik….

„…- Kik a szüleid?....
M…m…majmok – kezdtem. És most elkezdtem remegni. – M…m…majmok a szüleim. Itt nincs otthonom, Majmoktól jövök – próbáltam megmagyarázni. – Fák az otthonom. ”

Függőség. Függés egy társadalmi rétegtől, elvárásoktól és nézetektől. Felzaklató tények.

Hogyan lesz egy „senkiből” valaki?

Köszönöm, hogy olvashattam és megismerhettem!



Pfliegel Dóra: Tindertojás


Pfliegel Dóra: Tindertojás

Sziasztok!



Egy érdekes borító választás. Miért is van a képen öt darab tojáshéj? Két pár és egy páratlan!




Szerző: Pfliegel Dóra
Cím: Tindertojás
Kiadás éve: 2019
Kiadó: Athenaeum Kiadó
Oldalszám:  200 oldal





A kötetet felütve két, egyszerű, emberi személyiségbe és mindennapos problémáikba van lehetőségünk bepillantani. Központban az egyedüllét és a magány. Egy férfi és egy nő, egy házas és egy önbizalom problémákkal küzdő magányának mibenlétét célozza meg az író.


„Mert végre valakiben nem az erőlködést és a manírt láttam, hanem az esetlenséget, ami végtelenül emberi, és ami a mai nőkre egyáltalán nem jellemző.”

Kialakíthatunk e valós kapcsolatot éteren túli egyénekkel? Milyen az a kapcsolat, ahol nincs a két fél egy légtérben? Valóban megismerhető, kialakítható egy társaskapcsolat ezen feltételek mellett?

„A biztonságérzetre való vágyunkkal a saját börtönünk cölöpjeit verjük be.”

Az író megosztotta velünk néhány a szekrényből kibukó csontváz történetét. Élve az írói szabadság adta lehetőségekkel, ötvözött és kovácsolt majd megalkotta a történet karaktereinek történetét.

„– Hát szia!”

Azt gondolom, egy jó kapcsolat alapja a kommunikáció. Fontos, hogy a két fél meg tudja beszélni és megakarja oldani közösen a gondjaikat. Ha már az egyik fél passzív a kommunikáció kétirányúsága megtörik. A „akarás” mellé társul a kölcsönös szeretet és elfogadás. De adódik a kérdés mi történik, ha valamelyik hiányzik?

„Mi mindig ugyanoda megyünk,(….). Gyerekkora óta itt a legjobb. Az más kérdés, hogy élete során más étteremben soha nem is volt, szóval így könnyű a Csalogánynak ott tartania magát a top 1-ben.”

A párunkban, a társunkban ugyanakkor keressük a biztonságot. Stabilitást. Adott a mondás igazsága: „Aki egyszer megégeti magát….” A feltétlen bizalom a társaskapcsolatok fogaskerekének egy értékes foga. Legyen az önmagunkban vagy a másik félben. Ha nem bízom eléggé valamelyikünkben, biztonságban sem fogom magam érezni sem vele, sem a kapcsolatban.

„Ha valakit szeretek, akkor azt mindenestül, a kételyeivel, a kérdéseivel, a fehér foltjaival együtt szeretem.”

Elérkeztünk egy másik fontos egységhez mely a kapcsolatokban keresendő, kötődés. Kötődés egy ismeretlenhez vagy egy ismerthez. Megszokás. Elvárás.

„Az ember ugyanis az önigazolásáért cserébe rengeteg önhazugságot képes magában legyártani. Sokaknál a túlélés kulcsa ez.”

Hogy kapjak adnom kell. Gondolj csak bele, milyen jól esik, mikor reggel valaki „Legyen szép napod!” vagy „Jó munkát!” esetleg „Vigyázz magadra, várlak haza!” utolsó mondattal enged el….

„Az én legjobban működő döglegyem a figyelem. A nők imádnak beszélni. Főként magukról, a lelki vívódásaikról, a vágyaikról, a szerencsétlen múltjukról. Az első pár alkalommal így semmi dolgom nincs, mint érdeklődőnek lenni, és kérdésekkel elárasztani a chaten a nőket.”

Fordulópont, elérkeztünk a mába. Amikor talán túl nagy jelentősége van egy profilképnek, egy megtekintett videónak, vagy éppen egy like-olt bejegyzésnek/fotónak. A feltöltött képek milyenségének jelentősége. A hátterek művisége vagy a megfelelni vágyás egy képzelt mércének.

„(….)”

Azt hiszem jogos a történet azon gondolata, miszerint saját értékeinkben vagyunk bizonytalanok, mert ezek alapján igyekszünk olyanná formálni a személyiségünket amilyet éppen elvárnak tőlünk, ahelyett hogy önmagunkat adnánk.

„A figyelem – még ha öncélú is – nem akármi, ugyanis a létezés elismerését szolgálja. Sokaknak pedig mellőzöttségükben ez maga az életet adó elixír.”

Tartalmas és tanulságos írás. Sok a múltban nem ismert tényezőt vonultat fel egy egészen rövidke történeten keresztül. Olvasmányos és elgondolkodtató.

Szomorú, hogy idejutott a világ. Az emberek nem beszélgetnek….