Minden a blogon megjelenő bejegyzést átvenni csak a http://bittennonblogger.blogspot.hu/ forrásmegjelöléssel, valamint a http://bittennonblogger.blogspot.hu/-ra vezető linkkel lehet. Együttműködéseteket köszönöm!


Az irodalom végtelen tengerére szálltam. Hajómmal a horizontot kémlelve haladunk az ismeretlen felé. Kisebb pihenőket téve, az áramlások által utunkba sodort élmények határtalanságában. Gyere csatlakozz hozzám!

Maya Banks: Shades of Gray


Sziasztok!

Egy kis szünet után, és Bitten bloggazdi felkérésének szívesen eleget téve folytatom a KGI sorozattal kapcsolatos bejegyzésemet, ezúttal a 6. rész következik.
Ezt a részt kivételesen nem olvastam újra a blogbejegyzés megírásához, mert elég sokkoló volt számomra. De nem is volt szükséges, mert emlékszem a lényegre.
Maya Banks katonai romantikus sorozata nagy hatással volt rám már a legelső résznél is, azóta meg kedvenccé nőtte ki magát. A Shades of Gray főszereplői ezúttal már mindketten ismerősek lehetnek számunkra az eddigi részekből, mint Steele csapatának tagjai. Ők nem más, mint P.J. és Cole, akik eddig csak mellékszerepben tűntek fel, de most jobban megismerhetjük mindkettőjüket.

Borító:
Nagyon tetszik a borító, szerintem jól kifejezi P.J. jellemét és küllemét, vagyis a dögös, de egyben tökös csajt. Be kell vallanom, hogy sokáig észre sem vettem, a háttérben ott lapul Cole, de talán nem véletlenül tervezték így a borítóképet, hiszen bár a könyv kettőjükről szól, de azért főleg P.J. van előtérben.





Szerző: Maya Banks
Cím: Shades of Gray
Kiadás éve: 2012
Kiadó: Berkley
Oldalszám: 400 oldal

*** TÖRTÉNET BEVEZETÉSE ***
P.J. és Cole eddig ’csak’ csapattársak voltak, ám egy éjszaka minden megváltozik köztük. Közben újabb KGI-akció van készülőben, melynek során ezúttal P.J.-re hárul a központi feladat. A bevetés nagyon rosszul sül el, ezért P.J. otthagyja a KGI-t, és teljesen eltűnik a csapat szeme elől, miközben a magánakciójára készül, amibe nem szeretné a társait belerángatni. Fél év telik el, de Cole még mindig kitartóan keresi P.J.-t, mert vissza akarja hozni a csapatba és az életébe, ahová tartozik… és a csapat többi tagjával együtt nem akarja hagyni, hogy P.J. egyedül induljon akciózni, bármit is jelentsen ez...

***
Jaj, Istenem. Mi volt ez? Ez a könyv egyszerűen megríkatott, rossz és jó értelemben egyaránt.
Kedves írónő, mérges vagyok rád, de egyúttal csodállak is.
Ebben a részben volt az eddigi legsokkolóbb könyves élményem. Nem azért, mert annyira rosszul lett volna megírva, sőt. Hanem mert annyira fájdalmas, megdöbbentő, és egy bizonyos témában visszataszító is volt számomra. Ami történt, arra pedig nem számítottam.
Szép és jó dolog volt, hogy meg akartak akadályozni egy ilyen nagy horderejű bűncselekményt, amit meg is értek, de én utálom az olyasmit, mikor úgy tudnak csak megmenteni ártatlan embereket, ha közben akaratlanul is, de feláldoznak értük egy másikat. Az előző részben más volt a téma, de ott is utáltam, mikor Grace-t beáldozták volna.
Annyira izgultam P.J.-ért, és nem akartam elhinni, hogy ezt meglépte az írónő, a szívem megszakadt érte és szabályosan sírtam. Bár a rossz érzésem megvolt ugyanúgy, ahogy Cole-nak… Egyszerűen nem tetszett a megoldás sem, amivel az írónő élt. Annyira mérges voltam a csapatra. Elhiszem, hogy egy bevetés során a legnagyobbaknál is beüthet hiba, de itt annyira amatőr módjára viselkedtek és ostobaságot ostobaságra halmoztak, hogy hihetetlen.
És most jöjjenek a jó dolgok, miután kimérgelődtem magam.
Ami utána következett? Az is megríkatott, csak más értelemben. Az írónő egyszerűen csodát művelt a szavakkal és az érzelmek leírásával (bár ettől még mindig mérges vagyok rá).
Ez a rész érintett meg a legmélyebben, ami egyszerre jó és rossz is. Összességében egy lelkileg megterhelő olvasmány, amit nagy dolog volt megírni. Amit meg kellett torolni, az pedig megtorlásra került.
Nem tudom, milyen az írónő többi sorozata, de hogy a KGI magasan ver sok könyvet, az holtbiztos. Nem ismerek ehhez hasonló sorozatot, úgy érzem, egy csodát vitt véghez vele az írónő.
A befejezés nagyon szívmelengető. Cole meg egy igazi álompasi, mint eddig mindegyik férfi főhős. *-* És ami még külön jó ebben a sorozatban, hogy a női szereplők is egytől-egyig szerethetőek. <3

Összvéleményem

Pozitívumok: úgy érzem, az írónő részről részre tartja, sőt talán még feljebb is tornázza a színvonalat, ha ez lehetséges egyáltalán. Egyszerűen zseniális!
Negatívumok: bár remekül megírt rész, de engem egyúttal sokkolt is, nem a jó értelemben. Ez tartott vissza attól, hogy kedvenceljem a részt, bár ettől függetlenül természetesen ez is 5 csillag, mi más is lehetne.

Kedvenc idézetek:


„I won’t let you beat yourself up for being human.”

„Nem hagyom, hogy hibáztasd magad azért, mert emberi vagy.” /szabad fordítás/


„But P.J. was worth it. She deserved happiness. She deserved a man who stood by her and with her. Someone who allowed her to be herself. Even if it killed him, he was going to be that man. Encouraging her to be the kick-ass woman he knew her to be and not holding her back no matter how hard his gut screamed at him to shield her from anything that could ever hurt her.”
„De P.J. megéri. Megérdemli a boldogságot. Egy olyan férfit érdemel, aki kiáll mellette és érte. Aki hagyja, hogy önmaga lehessen. Ha belehal is, ő lesz az a férfi. Aki bátorítani fogja őt, hogy legyen az a tökös nő, akit ismert, és ne tartsa vissza magát; nem számít, hogy ösztönösen szeretné megvédeni őt bármiféle veszélytől.” /szabad fordítás/


„You get some strange ideas, P.J. Age is irrelevant. Whether you were older or younger than me wouldn't change how I feel about you. I hope to hell it wouldn't affect how you felt about me.”

Furcsa ötleteid vannak, P.J. A kor nem számít. Akár öregebb, akár fiatalabb lennél nálam, az nem változtatna azon, hogy hogyan érzek irántad. Pokolian remélem, hogy ez nem befolyásolna téged abban, hogy hogyan érzel irántam.” /szabad fordítás/


„I love you, P.J. You. And that's not conditional on us having sex yet, or even tomorrow, or next month. We'll get there.”
Szeretlek, P.J. Téged. És ez nem attól függ, hogy szexeltünk-e már, vagy holnap fogunk, vagy a jövő hónapban. El fogunk jutni oda.” /szabad fordítás/


Értékelés: 5/5

Köszönöm a lehetőséget, legközelebb jövök a folytatással. :)
Sarahangel

Anne L. Green: Arcátlan csábító (I.)


Anne L. Green: Arcátlan csábító (I.)

Sziasztok!

Arcátlan dologra szántam el magam. Nem titok az elmúlt hetekben jelent meg a sorozatunk második része. Úgy gondoltam felelevenítem a történéseket. Megszokásból magam mellé vettem a füzetem, majd néhány sor után jót nevettem magamban, hiszen e történetről már írtam pár sort, nem is olyan régen. Kihívás lett belőle. Ugyanis írtam néhány gondolatot, melyet most elhozok nektek. Lássuk milyen is lett másodszorra!

Müller Pétertől vett gondolat, a mai napig lebeg a szemeim előtt. Utamba sodort az élet egy „angyalt”kinek megküzdöttem a mosolyáért. Hogy miért is hoztam ezt fel? – egyszerű. Nyomot hagytam benne – egyfajta érzelmi benyomást. A köszönet idézete igazán különleges. Anne számára fontos, hogy egyénenként próbálja megszólítani az olvasóit.  Dallam, mely a szívetekig ér. Üzenet mely a gondolataitokban gyökeret ereszt.

Anne munkásságának történetei különböző képen hatottak rám. Elgondolkodtató, hogy Anne L. Green hat Erzsóra vagy esetleg Erzsó lénye befolyásolja ALG-t? Szerintetek? Minden utazás kezdetén a kezébe adom a gyeplőt és hagyom, hogy egy újabb oldalát mutassa meg nekem. Nem történt ez most sem másképp.

„A behajtó” c. fejezet idézete talán, pontosan egy jól célzott gondolat egy központi személy számára. „Le a korlátokkal!” – Ugye Anne?!

„Ez a hivatás tett engem azzá, aki most vagyok.”

Sokat mereng a mai ember a mindennapjain: a munka az életünk rovására… Oliviánk estében is elég súlyosnak érzem ezt a gondolatmagot. Néhol szókimondó és nyers, másutt zárkózott és magányos.

Milyen lehet egy élet, melyben a félelem minden órában jelen van. A lebukástól való félelem, az állandó elővigyázatosság és sorolhatnám, de rejtőzik itt egy apró jellemző a magányosság és a hiányérzet. Mert, mint maga is bevallja hiányzik valami, valami különleges plusz.

Talán sikerült is egy közös pontot felfedeznünk a szereplők személyiségében?!
Érdekes a ragaszkodás kialakulásának folyamata. Ismeritek azt az elméletet, hogy magányos ember sokkal fogékonyabban reagál, bizonyos pozitív közeledési normákra?

Apránként leshetünk be a repedező álarcok mögé. Láthatjuk, hogyan ad célt főhősünk számár Olivia vagy hogyan próbálja kiismerni az álarc mögött rejtőző, már önmaga számára is idegen férfit.

A változás központisága. Kölcsönös. Nem akar nyomot hagyni sehol és senkiben, ám mégis – az élet kiszámíthatatlan és furfangos.

A függővégünkről nem szeretnék nyilatkozni, de talán annyit, hogy néhány morzsa maradt az asztalomon és számtalan megválaszolásra várakozó kérdés bennem!



Dean Koontz: A suttogószoba


Dean Koontz: A suttogószoba

Jane Hawk neve számunkra már ismerősen cseng.”Hawk útja” cím vezeti fel az első fejezetet. Találó megközelítés, hiszen újra a körözött FBI ügynökünk bőrébe bújhatunk pár száz oldalon és számos eseményen át.

Szerző: Dean Koontz
Cím: A suttogószoba
Kiadás éve: 2018
Kiadó: XXI. Század Kiadó
Oldalszám: 463 oldal

Központban a meneküléssel, a lehetőségek véges sorozatával rázódunk vissza az események árjába.

Az író most leginkább Jane érzelmi hátterére koncentrál, zajlanak ugyan az események ám számomra mégis az ő belső küzdelme jött át leginkább. Van a sorozatoknak egy árnyoldala, melyet most Koontz sem tudott igazán elkerülni, vagy talán nem is akarta. Méghozzá az időhúzás, valahogy útközben kicsit „megült” a történet az események medrében és nem igazán tudta kiküzdeni magát onnan. Egyszerű thrilleré vált.

A kevesebb néha több szokták emlegetni, hasonlóan érzek én is. Nevezzük csak tölteléknek bizonyos eseményeket, melyek lássuk be felejtősek és érdemben nem járulnak a történésekhez.

A fent említett gondolataim ne szegjék kedved, hiszen azért mégis csak izgalmas és mozgalmas, de a szerkesztő kezére csaptam volna mikor kipótoltatta.

Formájában továbbra is ragaszkodik a többszörös tagoláshoz. Könnyen olvasható. Cselekménye kicsit lassabb, mint az előzőben.

Nem lett kedvenc, de folytatni fogom a sorozatot, mert kíváncsiságom határtalan!

Ha több információt szeretnétek az írónkról, kövessétek Facebookon vagy keressétek Kiadója honlapján. Ezen oldalakon mindig értesülhettek a legfrissebb hírekről.



Dean Koontz: Sötét zóna


Dean Koontz: Sötét zóna

2018-ban a XXI. Század Kiadó egy, hazánkban már ismert szerző sorozatának kiadási jogait vásárolta meg. Lehetőséget biztosítva ezáltal az olvasóknak, egy újabb jeles alkotó megismerésére. Dean Koontz már egészen fiatalon sikereket ért el írásaival. Számos történetében felfedezhetők apró, ám annál jelentőségteljesebb vonások, melyek az ő egyediségét hivatottak hangsúlyozni. Gondolok itt a történetekben szerepet kapó állatokra, mint például a macska vagy éppen a kutya megjelenítése.

Szerző: Dean Koontz
Cím: Sötét zóna
Kiadás éve: 2018
Kiadó: XXI. Század Kiadó
Oldalszám: 446 oldal

 Jane Hawk sorozata több kötetből épül fel. Kiadásuk jelenleg is folyamatban van. Az első történetben ismerkedhetünk meg az alapeseményekkel, melyekből kiderül Jane Hawk kiléte és tetteinek alapos indítékai sorra tűnnek fel az egyes oldalakon. Többszörösen tagolt egységekből építi fel a kötetét Dean, talán a könnyebb érhetőség és nyomon követhetőség állhat a döntése hátterében.

Fontos szál a múltjából ered, ám mégis keresztezve mindezt a jelen eseményei is jelentős hangsúllyal bírnak. Hiszen egy tragikus esemény miértjét igyekszik kideríteni. Aprólékosság és megfontoltság jellemzi számomra leginkább a kivitelezést, mert szinte minden pillanat valami titkot hordoz.

Hangsúlyos vonás lehet, hogy Jane több téren is helytáll egyszerre. Mint említettem nyomoz a férje és az azt megelőző öngyilkosságok ügyében, és igyekszik túlélni a jelenben épségét fenyegető események sorát.

Összeesküvés gyanúja ébredt bennem, mint olvasóban. Vajon helytálló a megérzés?

Sokatokban felmerül, vajon van e romantikus szál a történetben. A válasz: nem, nincs. Én, aki szeretem az ilyen jellegű pillanatokat,nem hiányoltam belőle. Igazából végig gondolva egyáltalán nem illett volna a közegbe, az eseményfolyamba.

Személyiségvonások melyek az olvasót vagy magukkal ragadják vagy taszítják esetünkben a kitartás, az akarat és az elhivatottság.

Mit is takar a sötét zóna? – hogy a választ megismerhessétek, ajánlom figyelmetekbe az alábbi kötetet!

Ha több információt szeretnétek az írónkról, kövessétek Facebookon vagy keressétek Kiadója honlapján. Ezen oldalakon mindig értesülhettek a legfrissebb hírekről.



Maya Banks: Suttogó angyal


Maya Banks: Suttogó angyal

Sziasztok!

2018-as év egyik meglepetése volt, hogy a 21. Század Kiadó esélyt adott egy régebben megkezdett sorozatnak. Szem előtt tartva azt a nem apró tényezőt, hogy a sorozat által képviselt stílus és világ a kiadó profiljában megismert kötetektől élesen eltér.

Szerző: Maya Banks
Cím: Suttogó angyal
Kiadás éve: 2018
Kiadó: 21. Század Kiadó
Oldalszám:  448 oldal


Számomra abszolút pozitív, hogy szinte egyszerre jelent meg két kötet Maya Banks KGI sorozatából. Az előzőekben már olvashattatok tőlem illetve tőlünk – Sarahangel bejegyzései által.

„Itt vagy?”

A mai napon egy újabb testvér, méghozzá a legfiatalabbak közül ismerhetjük meg, Nathan történetét. Miért is használok többesszámot? – ugyanis ikrek. A későbbiekben olvashatunk majd Joeról is.

„A Kelly családban minden megállt.”

Nathan kötete által bemutatkozik egy másik testvérpár is. Aprólékos leírásokkal és történésekkel mutatja be Maya a kapcsolat jelentőségét. Mindkét szempontot központban érvényesítve. Megismerhetjük az ikrek között fennálló családi egységen belüli kivételes egységet, az ő maguk által képviselt barátságot – testvériességet. Ezen kötelékünk kiegészül a KGI csapata és a múltjuk által kiépült kapcsolatok testvériségével, mindezt fokozza Grace és Shea felbukkanása.

„Swanny vajon honnan merítette az elszántságot? ”

Maya egy meglepő újdonságot csempészett a sorozatunk már megszokott közegébe. Számomra először meglepő és kétségeket ébresztő volt. Mennyire képes beépíteni és hitelessé tenni a továbbiakban, a jól megszokott családi egységbe. Fenntartásaim voltak. A végére viszont megkedveltem és kellőképpen felcsigázott, hogy mi is fog még a múltjukról kiderül. Mit rejt a homály?

„Ha jobban megvizsgálta a felsorakozott embereket, látszott, hogy csoportokra tagolódnak. Nem mintha szándékosan osztották volna őket szét, de bizonyos emberek inkább húzódtak egyesekhez, mint másokhoz, és így három csapat vagány fickó… és nő volt elkülöníthető.”

Az előző kötetben többször élt a váltott szemszög lehetőségének kihasználásával, bemutatva ezáltal több szereplő gondolatait. Ám most ez kicsit háttérbe szorult és inkább koncentrált Nathan és Shea különleges kapcsolatának bemutatására. Számomra kicsit hiányzott.

„– Soha ne felejtsétek el, hogy a család a legfontosabb dolog. Bármilyen messze sodor is az élet, a család mindig itt van. És ha semmitek nincs a világon, akkor is Kellyk vagytok, ami azt jelenti, hogy szeretnek titeket.”

A történések centrumában továbbra is a csapatmunka hűen megnyilvánul. Kedvencem!

„- Itt kezdődött minden.”

Egyaránt jellemző sorozatok íróinál, így Mayára is, hogy további egy két szereplőre koncentrál és igyekszik apró, de jelentős momentumokat megragadni. Swanny karakterét megszerettem és rengeteg kérdést raktároztam el magamban. Kaphattunk egy jelentős pillanatot Rio világából is, vajon miért reagált úgy?! De Steele és Donovan sem maradt elhintett morzsák nélkül. Resnick továbbra is egy hatalmas kérdőjel.

Megmosolyogtam, hogy egy újabb történetbe futottam bele, mely a hidegháború eseményeihez kanyarodik vissza.

Egy valamit hiányoltam, mégpedig, hogy kapjunk egy kicsit Maren karakteréből.

Vajon mit védhettek annyira az őrök a rejtek gyomrában?

Köszönöm a 21. Század Kiadónak, hogy lehetőséget adott a sorozatnak! 

Kíváncsian várom a további családtagok történetének bemutatásait!

Ha több információt szeretnétek az írónkról, kövessétek Facebookon vagy keressétek Kiadója honlapján. Ezen oldalakon mindig értesülhettek a legfrissebb hírekről.

Áldott, békés karácsonyi ünnepeket kívánok minden olvasómnak!